Integrált növényvédelem
Biokontroll, haszonállatok, hamis vetés, vetésforgó, vetési sűrűség, ...
Az integrált növényvédelem (ICP ) célja, hogy :
- A növényvédő szerek használatának csökkentése
- A környezeti hatások minimalizálása
- A védekezés költségeinek csökkentése
Ez a fajta védekezés 8 fő alapelvre épül[1].
Az integrált növényvédelem alapelvei
A betegségek és kártevők megjelenésének megelőzése
Az integrált növényvédelem alapja a megelőzési módszerek alkalmazása, amelyek biztosítják, hogy a növények a lehető legjobb állapotban legyenek, hogy ellenálljanak minden kártevőnek és betegségnek. A cél itt az, hogy megakadályozzuk, hogy egy kártevő dominánssá vagy károsítóvá váljon a növényrendszerben.
Ez többféle módon is megvalósítható:
- A vetésforgó növelése
- Alkalmazott termesztési technikák alkalmazása (vetési időpontok és sűrűség, alkalmazkodó metszés, közvetlen vetés stb.)
- Rezisztens fajták használata
- A műtrágyázás, a meszezés és azöntözés kiegyensúlyozott alkalmazása
- Higiéniai intézkedések végrehajtása betegségek vagy kártevők jelenléte esetén, különösen az üvegházi növények esetében
- A természetes ellenségek védelme és megerősítése
A károsítók megjelenésének nyomon követése
Az integrált növényvédelem másodsorban a parcellák fokozott megfigyelésén és a káros vagy hasznos szervezetek felismerésén alapul.
A küszöbértékek használata döntési szabályként
Az integrált növényvédelem a küszöbértékeket veszi figyelembe annak eldöntéséhez, hogy növényvédő szeres intézkedéseket kell-e alkalmazni vagy sem.
A nem kémiai védekezési módszerek alkalmazásának előnyben részesítése
Az integrált növényvédelem előnyben részesíti a biológiai és fizikai védekezési módszereket:
- Biológiai védekezés
- Biológiai védekezés
- Fizikai védekezés
Válasszon szelektív növényvédő szereket, és minimalizálja az egészségre és a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatásokat
Ha a megelőzés és az alternatív védekezési módszerek nem kielégítőek, kémiai módszerek alkalmazhatók. Az integrált növényvédelem részeként a peszticideknek a lehető legspecifikusabbnak kell lenniük, és minimális mellékhatásokkal kell rendelkezniük az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.
A peszticidek ésszerű használata használatuk csökkentése érdekében
Az integrált növényvédelem alapja a növényvédő szerek használatának csökkentése is:
- A kezelések gyakoriságának csökkentése
- A termesztett területegységre vetített mennyiségek csökkentése:
- A kezelések elhelyezése
- A dózisok kiigazítása
- A kezelések optimalizálása :
- A peszticidek kijuttatási időszakának és feltételeinek megválasztása
- A berendezések és a permetezési technikák beállítása
A rezisztencia kialakulásának elkerülésére irányuló stratégia végrehajtása
Fontos a rezisztencia kockázatának kezelése a termékek hatékonyságának hosszú távú fenntartása érdekében. Ennek elérésére különböző stratégiák léteznek:
- Különböző hatásmechanizmusú peszticidek használata
- A stratégia eseti alapon történő kiigazítása a felhasznált molekuláktól függően
A bevezetett stratégiák nyomon követése és értékelése a "siker" felmérése érdekében
Fontos az integrált növényvédelem keretében végrehajtott stratégiák értékelése, figyelembe véve :
- Kártevőnyomás
- Alkalmazott megelőző védekezési módszerek
- Alkalmazott gyógyító védekezési módszerek
- Incidensek vagy előre nem látható események
Ez az értékelés lehetővé teszi, hogy az alkalmazott technikákat folyamatosan a terepen tett megfigyelésekhez igazítsák. A növényvédelem javítása érdekében figyelemmel kell kísérni a technológiai fejlődést, és érdeklődni kell az új megelőző intézkedések (új fajták, berendezések stb.) és gyógyító módszerek (biológiai védekezőszerek, kémiai hatóanyagok stb.) iránt.
Articles dans cette thématique
Annexes
La technique permet de favoriser la présence des auxiliaires et bioagresseurs suivants
La technique limite la présence des auxiliaires et bioagresseurs suivants
La technique est complémentaire des techniques suivantes
Cette technique fait référence aux outils d'aide à la décision suivants
- ↑ Ecophyto PIC, 2019, Mi az a PIC?